Hajdúböszörmény egy város Hajdú-Bihar megyében, a Hajdúböszörményi járás székhelye. Az ország negyedik legnagyobb települése területi nagyság szerint.
Fekvése
A Nyírség és a Hajdúság találkozásánál fekszik. Közúton Debrecen és Miskolc felől egyaránt a 35-ös főúton közelíthető meg; Budapest irányából az M35-ös autópályán, vonattal pedig a Debrecen–Tiszalök vonalon.
Külterületi lakott helyei: Bodaszőlő, Nagy-Bocskai szőlőskert, Kis-Bocskai szőlőskert, Pród, Rét, Telekföld, Vid, Zelemér.
Népesség
A népesség változásai
A népességének változása:
- 1900-ban – 25 070 fő
- 1910-ben – 28 159 fő
- 1920-ban – 28 706 fő
- 1930-ban – 28 725 fő
- 1949-ben – 30 315 fő
- 1985-ben – 31 546 fő
- 1990-ben – 30 823 fő
- 1996-ban – 31 360 fő
- 2001-ben – 32 208 fő
- 2010-ben – 31 620 fő
- 2017-ben – 30 717 fő
Népcsoportok
2001-ben a város lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.
| Irányítószám | 4220 |
| Körzethívószám | 52 |
| Testvértelepülései | |
|
Lista
|
|
| Népesség | |
| Teljes népesség | 30 437 fő (2018. jan. 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség | 83,48 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 370,76 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
A város címere
Hajdúböszörmény, az egykori kiváltságolt Hajdúkerület központja nem szerepel Bocskai István kiváltságlevelében, amelyben az erdélyi fejedelem földdel és nemesi szabadságjogokkal ruházta fel azt a 9254 hajdúvitézt, akik a szabadságharcot (1604–1606) győzelemre vitték. Az 1605. dec. 12-én kiállított kiváltságlevelében szerepel viszont Kálló városa, amely végül nem lett hajdúváros. Böszörménybe ugyanis Bocskai hajdúvitézei a Báthory Gáborral történt egyezmény után 1609-ben telepedtek le.
A címerképe gyakorlatilag azonos a hajdúk közös címerével. Égszínkék alapú, tojásdad pajzson nyakát fejére tekető sárkánykígyó látható hasán vörös kereszttel. Ez a motívum - az adománylevél szavai szerint – Bocskai és a hajdúk szövetségére utal, a sárkánykígyót a fejedelem ugyanis saját nemzetiségi címeréből ajándékozta a hajdúvitézeknek, s végső fokon a Báthory címer motívumára vezethető vissza.
A címert a város egészen 1944-ig hivatalosan is használta pecsétnyomóin, s bár az 1970-es években azt felelőtlen módon megváltoztatták, újabban hivatalosan is visszaállították jogaiba. A címer legrégibb, színesen megfestett ábrázolása 1793-ból való, s eredetileg a Bocskai téri református templom kazettás mennyezetét díszítette, ma pedig a templom falán található. Ugyancsak 18. századi az a nagyméretű festett címer is, amely a Hajdúsági Múzeum tulajdona.
Forrás: Wikipédia